Nem tudok férgeket behozni a juriba. LiveInternetLiveInternet


Lehet,hogy erőltetnek tűnik a téma,de most már a saját véleményedre is kíváncsi vagyok. Minek után ezt a témát, lejáratásomra indítottad.

hogyan kelti ki az ember a férgeket?

Kritikát kaptam olyantól is aki szerintem még nem sokszor kantározott lovat,csak fényképen látott. Ilyet se láttunk még,vagy legalább is ritka. Valamint nem foglalkozott más tájegységekkel.

Téged is "ilyen vagy hasonló kantármegoldás Tessék itt van!

Orvosi epe: ízületek kezelésére (tömörítés)

Összegezve,tehát kíváncsi vagyok a véleményedre! Igaz én már ezt a kantárt ezután is fel fogom tenni a lovamra,sőt. Már csak azért is ,mert a Kordás József- féle kantár sallangozása hasonló.

Válasz 'karikasostor' üzenetére © karikasostor Kedves Péter! Megnéztem a gyűjtemény tárgyait, és a következőket találtam.

férgek újszülötteknél tünetek és kezelés az emberi test parazitáinak gyógyszerei

A Kordás Nem tudok férgeket behozni a juriba csikósfék szép archaikus darab vágott sallangja csatban végződik. A kötőfék tarkószíjába be van kötve egy különálló csatlékos darab, amire csatolódik. Egy másik csikósfík Készítette Lámfalusi szíjgyártó Debrecenben körül vágott sallangja a csatpecekre van feltűzve. A fogatos kantárok közt találtam csatpecekre tűzött sallangot is, és fixen rávarrott sallangot is.

Az általad említett "visszahajló" kivágott sallangra egyetlen példát találtam a Debrecenváros Délceg Non B XXXI törzsmén "legénykori" képét, ami az es, vagy az es Mezőgazdasági Kiállításon készült. Ez formailag csikósfík ugyan, de funkcióját tekintve elővezető kantár. Üdvözlettel: © karikasostor Válasz 'Barna' üzenetére © pernyezsandár Nem mintha hiányát érezném hogy Kend felhívjon. Csak tájékoztatólag a témában. A klaszikus felevzető kantár látaható "Debrecen város KOZÁK" nevü tenyészménen a Mezőgazdassági Kiállításon, később ezek a kantárok lettek csikóskantárok.

Aztán ben az Epona erre sarokkészítmények férgekhez mintára készítetett csikóskantárokat natúr kivitelben az akkor még működő Debreceni Bőripari Szövetkezettel.

Ezt használják ma is a Hortobágyi csikósok. Az információkat a Kordás testvérektől gyüjtöttem be hiszen Ők mindketten Éveket töltöttek az emlitett Kúngyörgyi mncsikótelepen. Debrecen Na Minden jót! Válasz 'karikasostor' üzenetére © Barna Arra gondoltam,hogy még most is hülyeség terjesztésének tartod-e. Ha valóban használtak ilyet pont ilyet több 10 évvel ezelőtt Nem tudok férgeket behozni a juriba egy adott területnek, városnak, falunak jellemző darabja volt akkor hagyományőrzés.

Hal epe gyógyító tulajdonságai - Cholestasia

Ha szatmári, hát szatmári! Te tudod, te laksz ott. Ha nem az, akkor nem csak minket csapsz be hanem magadat is. És ha jó értem ilyennel még nem találkoztak a Hortobágyon. De mint írtam ez szatmári,és igy oldották meg. És,ha jó veszem ki a szavaidból,akkor ez a dolog előlépett "hagyományőrzővé". Első sorban Juhász Imre, ma is aktív hortobágyi csikóssal beszélgettem erről.

a paraziták ismételt kezelése

Ő még nem látott ilyen kantárt ,amilyen elmondásom alapján a régi képen szerepelt. Annyit tudtam meg tőle, hogy Gábor bácsiék sokszor csak a kötélből készült kötőféket tették a hátasra, hogy ne a bőr kötőfék kopjon. Azután Garai Lajos bátyámat kérdeztem meg, ő azt mondta, hogy a vágott sallangot ők egy kungyörgyi fogatos lószerszámról vették át, régebben nem is használták, csak hogy bejöttek a csikós bemutatók a divatba, kezdték el a vágott sallangot olyan mód használni, ahogyan ma is látni a hortobágyi csikós kantáron,ami azért volt levehető, hogy ne rágja le a ló.

Ezután felhívtam Fehérvári Lacit, aki mint szíjgyártó dolgozik Mátán.

Szovjet űr: ismeretlen tények a Szovjetunió űrprogramjáról. Űr Szovjetunió

Ő már készített olyan kötőféket, aminek a pofaszíja 6 felé volt hasítva és bojt volt a végén és "A" minősítést kapott. Sajnos vele nem tudtam sokat beszélni, de mondta, hogy valamikor volt ilyen kantár, és hogy azt sem lehet kategorikusan kijelenteni hogy a csikós kantár mind peckes, mert volt csatos is. Gábor bácsi fia, Sándor sem hallott még a fent említett kötőfékről, pedig ő is Hortobágyon nőtt fel, ráadásul édesapja majd 40 évig volt aktív Nem tudok férgeket behozni a juriba, aki készített is mindenféle eszközt ami a pásztorkodással kapcsolatos.

Torma Laci bácsi Néprajzi Múzeum azt mondta, hogy hozzá nem került munkája során egy sem a kérdéses kötőfékekből, és nem is kutatta mert nem a szakterülete.

Szőllősy Gábor Mezőgazdasági Múzeum annyit mondott, hogy ő sem emlékszik hogy látott-e ilyet, de megígérte, hogy megnézi a gyűjteményt! Végül felhívtam Varga Józsit, aki oly régen kutatja a pásztorkultúrát és neki van is abból a kantárból egy, amit a régi képen látni és azt mondta, hogy kérdezzem meg Kordás Józsi bácsit erről, mert ő még dolgozott Nádasdiékkal. Józsi bácsit is megkérdeztem, hogy mi a kantárral a helyzet. Ő azt mondta, hogy teljesen más típusú volt az akkori kötőfék, mint amiket ma látni a csikósokon.

Nem tudok férgeket behozni a juriba férgek a gyermek kezelésében hogyan lehet megtudni

Mesélte, hogy a pofaszíj és a torokszíj találkozásánál kezdődött a vágott sallang, és hogy az ő kantárja a Mezőgazdasági Múzeumban kell hogy legyen, mert annak idején az egész felszerelését megvette tőle a múzeum. Mikor kérdeztemhogy Garai Lajos bácsi hogy nem láthatott ilyen kötőféket azt felelte, hogy már akkor ezt nem használták. Garai Lajos bácsi megélte a hagyományokat igazi csikósként, Juhász Imi úgyszintén.

Szabó Sanyiék sem hétvégén és ünnepnap teszik fel a nagykalapot hanem ők is megélik a hagyományokat. Szóval a megélés édeskevés ha nem őrizzük hagyományainkat!!! Válasz 'Oláh Miklós' üzenetére © Pista Megnéztem a régi fényképeken és néhány könyvben is a régi csikóskantárokat. Mindkét megoldást alkalmazták régen, tehát volt kifordított sallangos és nem kifordított változat is. Azon lehetne vitatkozni, hoy melyikből volt több és epeféreg ellen gyógynoveny melyik volt a jellemzőbb a Hortobágyra, de ennek nincs sok értelme, mert ez már soha nem fog kiderülni.

Buga Pásztorkultúránk pedig tartogat meglepetéseket. Elmondása szerint Romániába átnyúló szatmári részen ilyeneket használtak ,és rengeteget készített élete során.

Én hiszek neki,mert igen felkapott és rengeteg munkája van még most is. Válasz 'Buga' üzenetére Buga Valóban a pofaszíj meghosszabbítása a két lelógó sallang, de csat nélkül. Viszont akkor feltehetően a tarkószíj is egy csatos, mert nincs szükség még egy csatra.

Minekután nem leszedhető a sallang, gyanítom, nem ezzel kötötték be a lovat az istállóba. Ezek a felvételek kb. Nem tudok férgeket behozni a juriba

Virtuális Betyárcsárda

De akkor a mai csikósok mind egy újított, nem eredeti csikós kantárt használnak? Vagy csak a fotózás körülményeit nem ismerjük?

Nem tudok férgeket behozni a juriba giardia diarrhea vomiting

Mielőtt még elkiabáljuk kinek is van igaza,azért kíváncsi leszek Torma Laci bácsi véleményére!!! Válasz 'Barna' üzenetére © Barna Betörve Nem tudok férgeket behozni a juriba kantár,nem hiszem,hogy hülyeség.

Csak a sallangozás különbözik. Én kíváncsi vagyok, de szerintem ezek után a többiek is! Aztán ha megjön a vélemény Torma úrtól, én is meg fogom osztani!

Akkor van még mit nézelődnöd. Szerinted két oldalt a két csipkés csat mire van. Válasz 'kisberisferi' üzenetére © karikasostor Nem akarok ellent mondani, csak azt, hogy nem hiszem, hogy a szatmári ember ilyen fölösleges megoldást használt volna egy kötőfék vagy kantár elkészítésekor!

Szívesen megnéznék ilyen vagy hasonló kantármegoldással felszerszámozott lovakról készített korabeli fotókat vagy rajzokat,ami azt bizonyítaná, hogy arrafelé bizony ilyen egy kantár nagysallang felfüggesztése, mert utána néztem, de ilyen megoldást nem találtam sehol.

Inkább Torma Laci bácsi véleményére vagyok kíváncsi, aki a Néprajzi Múzeumnak volt a főrestaurátora és a bőrös szakmában élen jár! Válasz 'Barna' üzenetére © Nem tudok férgeket behozni a juriba De nem ülnék lóra nem is fognék be.

tabletták minden parazitához és féreghez

Jó néhány kantárt láttam már ehhez fokhatót még nem. Ezt féknek gondolnám. Egy kantáron állítási lehetőségnek kell lenni. Mint munka szép csak nem praktikus. Járj utána és meglátod,hogy így van. Javaslom a Mátészalkai Hagyományőrzők véleményét.

Red mondta a következőt: Az emberi bélben lévő másodlagos epesavaktól olyan mennyiségben felszívódik, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe lehessen venni, hogy jelentős hatást gyakorol az emberi fiziológiára, csak a dezoxikolsav. Minden emberi epesav 24 szénatomból áll. Az emberi epehólyagban a fentiekben említett epesavak a következők: glikokolikus, gliko-dezoxikolikus, glikohenodiszoxi-kolsav, taurokolikus, taurodesoxikolsav, amelyek a glicin és a taurin aminosavai, a cholic, deoxycholic és genodeoxycholic savak. Ha a halak testében az epe védőfunkcióiról beszélünk, akkor nem lehet megjegyezni azt a tényt, hogy a halakban nagy mennyiségű epe, nevezetesen a kolinsav, megakadályozza a bélférgek fertőzését.

Szerintem Te csak azért is ellent akarsz mondani ,csak nem nagyon találsz fogást,hogy csírarétegek platyhelminthes nagy nyilvánosságba kiabáld. Az ostorban a szeg valóban benne van, de a szegelt nyélen nem az a hat szeg ami szegeltté teszik az ostor nyelét, hanem amikor a pillangók rögzítésének a módja ez.

Ha jól tudom Sebők Lajos nyeleibe nincs egyáltalán szeg, de mióta vas eszközöket készítenek, azóta van szeg is a Nem tudok férgeket behozni a juriba. A kötőfékről meg annyit, hogy nem hiszem, hogy egy alapvetően lefelé lógó díszítést a szatmári ember olyan csatolással oldott volna meg, ami alapesetben hátrafelé felfelé áll.

Pusztai Szabadok úrral egyetértek,jól fogalmazott. A Buga úrnak,meg annyit,ezen a képen még vadi új,valóban elfele áll,de betörve szerintem szép. Válasz 'buga' üzenetére buga És egyet értek veled. Barnát viszont nem értem. Miért erdélyi mesterrel dolgoztat? Mert ez a Nem tudok férgeket behozni a juriba enyhén szólva bénán néz ki. Bohócot már Nem tudok férgeket behozni a juriba csináljunk abból a lóból.

LiveInternetLiveInternet

Pusztai Szabadok Nem kifejezetten ezt szántam Nem tudok férgeket behozni a juriba mondandóm törzsének, remélem nem ennyi maradt meg belőle! Még a hortobágyiban is. Ha valamit valóban megélsz, akkor az nem hagyomány, hanem az a valóság ami mozgatja a mindennapjaidat.

Ha ezt hagyományként éled meg akkor nem vagy őszinte sem magaddal, sem Nem tudok férgeket behozni a juriba világgal, ha pedig azt úgy éled meg, hogy ez neked fel sem tűnik, akkor egy hagyományos ember vagy, és a saját valóságodat, nem pedig a hagyományokat éled meg.

Én is így gondolom. A hagyomány igenis elszökik, ha nem ápoljuk, és ösztrogén alapú paraziták 2 0 vigyázunk rá, ugyanúgy mint a hit, aminek az őrzését ugye nem kérdőjelezi meg senki a világon, legyen az budhista, keresztény vagy taoista. Az, hogy ki hogyan őrzi mindenkinek a saját szíve joga.

Nincs se lovam, se marhám, még cifra szűröm sincs, csupán tájékozódok, olvasgatok, van egy pár ostorom, amiből egyet se csináltam, mert annyira böte a kezem, hogy egy szeget nem tudok normálisan elütni. Azonban ő ezt másképp látja. Talán ebben a formában ki sem tudná fejezni, ezért remélem megbocsájt, hogy a nevében írok: Amikor azt mondod, hogy megéled a hagyományt nap mint nap, akkor te egy folyamatos szerepbe kényszeríted magad.

Cikeket írok újságokba, gyerekeknek tartok előadást, megmutatok ezt azt érdeklődőknek - olyan dolgokat ami az itt fórumozók számára teljesen evidens, a nagy többség számára viszont csoda - Nagyon kicsi a tudásom, ahogy tudom azt bővítem, és megosztom másokkal is, a magam módján, a magam lehetőségei szerint. Nekem ez a hagyományőrzés, ha ezzel ártok, hát bocsáttassék meg nekem, de ne felejtsük el, hogy a néprajz nem egy egzakt tudomány, ismerjük a pusztai emberek habitusát, amit ők egy jó viccnek szántak, azzal egy buzgó néprajzos egész paradigmákat írhatott át.