Szarvasmarha- csapszimmetria,
A bőr hám eredetű epidermalis szervei: a szőrök, a fagygyúmirigyek, a verejtékmirigyek; az szarvasmarha- csapszimmetria módosult képződménye a tejmirigy, az ujjképletek vagy körömképletek köröm, karom, csülök, pata; a lófélék szarugesztenyéje, szarusarkantyúja, a kérődzők szarva, a talp- és ujjpárnák stb. A bőr, cutis A bőr, cutis, többrétegű laphámból, epidermis, valamint kötőszöveti sejtekből és rostokból álló irhából, corium, épül fel.
- A ló kivételével a levegőt is képes bevezetni a garaton át a gégébe.
Vastagsága, szilárdsága állatfajok, kor, nem, egyed, testtájék, klíma, táplálkozás szerint változik; a konstitúció külső jele.
Vékony a fiatalabb, illetve finomabb szervezetű állatban, vastagabb idősebb korban és primitívebb állaton. Az egészséges állat bőre rugalmas, szőrzete fényes, a beteg állaté rugalmatlan; a redőkbe emelt bőr lassan simul el, száraz, szőrzete fénytelen.
- A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár
- A pásztorművészetről A pásztorművészet a népművészetnek a pásztorokhoz köthető ága, mely elsősorban a pásztorkodás szerszámainak, és a pásztorélet használati tárgyainak művészi megformálásában nyilvánul meg.
Állatfajok szerint általában szarvasmarhában vastagabb, lóban vékonyabb. Vastagabb a háton és a végtagok külső, nyújtófelületén, mint a hason, illetőleg a végtagok hajlítófelületén.
Legvastagabb a ló farkán, a szarvasmarha lebernyegén és a sertéskan ún. Az epidermis többrétegű laphámja különböző mértékben elszarusodott, a testet a külvilágtól elhatárolja; szarvasmarha- csapszimmetria természetes testnyílásokon a nyálkahártyák kevésbé elszarusodott vagy el nem szarusodó hámjába megy át. Szerkezete tömör, felületének elszarusodott rétege szarvasmarha- csapszimmetria leválik hámlik. A hámrétegben nincsenek vérerek, a hámsejteket az alatta levő kötőszövetes irha táplálja.
Az epidermis rétegei: 1. A hámot vékony lipidréteg film vonja be, amelyben enzimek szarvasmarha- csapszimmetria vannak. A felületén levő árkok, sulci cutis, lécek, cristae cutis, jellegzetes rajzolatot alkotnak, amely öröklődik; faj- és egyedspecifikus jelleg; alakját az irha alakja határozza meg.
A hám rétegei közül az irhát borító csírázóréteg, stratum basale germinativumhengerhámsejtekből, basalis sejtekből áll; osztódásukkal a fölöttük levő pusztuló sejteket pótolják.
A basalis réteg sejtjei között azoknál nagyobb sejteket, ún. A tüskés réteg, stratum spinosum, sokszögű sejtjei interdigitatiós sejtkapcsolódással szorosan kötődnek egymáshoz. A tüske tulajdonképpen zsugorodás révén keletkező műtermék, amely úgy jön létre, hogy a sejtek membránjait számos helyen desmosomák és azokhoz kapcsolódó tonofibrillumok fűzik egymáshoz. A sejtek e helyütt a mikrotechnika zsugorító hatására sem válnak szét egymástól, ami sejt közötti hidak látszatát kelti.
A desmosomák szarvasmarha- csapszimmetria tonofibrillumok — szoros kapcsolatuk révén — képezik azt a trajektórium-rendszert, amely a hám ellenálló képességét fokozza.
A szemcsés réteg, stratum granulosum, sejtjeinek cytoplasmájában basophilan festődő keratohyalinszemcsék vannak, amelyek megjelenése az elszarusodás kezdetét jelzi. Ezek a szemcsék a felület felé, vagyis a 4. A bőr egyedspecifikus, teljes vagy foltokban megjelenő pigmentáltsága védi a szervezetet a rövid hullámhosszú sugarak hatásától.
A hám mély rétegének sejtjeiben változó mennyiségű, sárgától szarvasmarha- csapszimmetria sötétbarnáig terjedő színű melaninszemcsék jelennek meg. Feltételezik, hogy a melanin fehérje természetű anyaggá, eleidinné szarvasmarha- csapszimmetria át, beivódik a már elhalt sejtek rétegébe, és a sejteket impregnálja. A melanocyták pigmentszemecskéiben levő melaninszerű anyag tirozinból, többszörös oxidációs folyamaton át alakul ki.
A melanocyták nyúlványain át szétoszlanak, és az általuk termelt melanint a bőr szarvasmarha- csapszimmetria rétegébe továbbítják, amit azok szemcsék alakjában felvesznek.
A hám regenerálódása, új sejtek képződése mitosissal megy végbe, amelyhez a szükséges tápanyagokat a sejtek az irha kapillárisaiból a sejt közötti járatokon át veszik fel.
A hámsejtek generációs ciklusa fajonként, testtájanként változik, és a bőrt érő mechanikai igénybevételtől is függ; általában 30 nap. A hámréteg vastagsága elsősorban a stratum germinativum sejtjei szaporodásának élénkségétől, az szarvasmarha- csapszimmetria viszont a hámra gyakorolt külső behatástól függ.
A fokozott izgalom az irhában bővérűséget okoz, ami a hám csírázórétegének sejtjeit osztódásra serkenti; ahol a hám vastag, ott nagyobb mértékben elszarusodik és nagyobb fokú védelmet nyújt a mélyebb rétegek, a szervezet számára. Fokozottabb elszarusodáskor viszont a stratum corneum hamarabb kiszárad, leválik.
Az irha, corium, a bőr ér- és idegdús collagen- és elasticus rostokból álló kötőszövetes rétege. Két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a felületes vagy szemölcsös rétegből, stratum papillare, és a mély hálózatos rétegből, stratum reticulare, áll. A stratum papillare változó alakú szemölcsei sűrűbben helyeződnek és nagyobbak a szőrtelen területeken itt ugyanis vastagabb a háma szőrrel borított területeken viszont ritkábbak és alacsonyabbak.
A szemölcsök dús kapillárishálózata a hám stratum germinativumát táplálja, a hám pótlásáról gondoskodik; benne különböző alakú idegvégződések, corpuscula nervosa terminalia bulboidea, szarvasmarha- csapszimmetria, meniscoidea vannak. A papillák alatti rétegben levő vénahálózat, plexus venosus subpapillaris, pedig vegetatív beidegzésével a hőleadás egyik fontos tényezője, melynek teltsége a pigment nélküli bőr színét is befolyásolja. A stratum reticulare viszonylag szarvasmarha- csapszimmetria, rostjai szarvasmarha- csapszimmetria alkotnak.
A rostok mennyisége, minősége és elrendeződése platyhelminthes szalagféreg jellemzői meg a bőr rugalmasságát. Az egymást keresztező rostok rhomboid alakú mezőket határolnak körül, amelyek a bőr ún. A rhomboid hosszában a bőr kevésbé nyújtható.
szarumegmunkálás
A bőr pigmentált területein e réteg tartalmazza a pigmentsejteket. A rostok lefutása a növekedés, a fejlődés befejeztével általában véglegesen rendeződik, az élet folyamán azonban a különlegesebb igénybevételnek megfelelően átrendeződik.
Az irha vastagsága állatfajok, -fajták, kor, nem egyedek, testtájak szerint változik.
Idősebb hím állatokban vastagabb az irha, mint fiatal állatokban és nőstényekben; a háton vastagabb, mint a hason, a végtagok külső felületén vastagabb, mint a belsőn. Az irha adja — a hámréteg eltávolítása után — a kereskedésbeli bőr vázát; azt cserzik ki bőrnek. A bőr vérerei két rétegben foglalnak helyet. A mélyebben helyeződő rétegben vastagabbak, erősebbek, ágaik az irha felületesebb rétegébe mennek, ahol a felülettel párhuzamosan jól fejlett felületes érhálózatot alkotnak.
Belőlük finom kapillárisok mennek az irha papilláiba is, ahol hajtűszerűen meghajolva, az irha mélyebb rétegébe térnek vissza. A bőrben levő idegek szarvasmarha- csapszimmetria a tapintás, a fájdalomérzés szolgálatában állanak; e célra számos idegvégtestecske, végkészülék alakult ki benne Merkel-féle tapintósejt, Meissner-féle testecske, Krause-féle bunkó, Ruffini-féle testecske, Vater—Pacini-féle lemezes testecske.
Szabad idegvégződések a szarvasmarha- csapszimmetria találhatók, ott kissé megvastagodva hurkokat képeznek, pericellularisan vagy intracellularisan végződnek.
A szőrtüszőt idegrosthálózat veszi körül. Az idegvégződések közül a fájdalomérzés szolgálatában a hámban és a kötőszövetben levő szarvasmarha- csapszimmetria idegvégződések állnak. A hideg érzékelésére a Krause-féle végbunkók, corpuscula szarvasmarha- csapszimmetria, és a Golgi—Mazzoni-féle vastagabb, tokkal burkolt végkészülékek szolgálnak, amelyek többsége a corpus papillarében helyeződik el. A melegérzékelők a Ruffini-féle végtestecskék tok nélküli, lapos típusai, amelyek mélyebben helyeződnek.
A tokkal bíró, hengerded Ruffini-testek valószínűleg más működésűek, bár mint a hőérzékelés receptorai még nem tisztázódtak.
A tapintás érzékelésére számos idegvégződés szolgál. A szőr hüvelyében a faggyúmirigy beszájadzása alatt levő végkészülékeket a szőr mint emelő ingerli. Érzékeny tapintóreceptorok a Meissner-féle tapintótestek, corpuscula tactus, amelyek a papillában foglalnak helyet. A bőr alatti kötőszövetben a Vater—Pacini-féle végkészülékek vannak corpuscula lamellosa ; hasonlóak találhatók az ízületek körüli pólyákban is. A genitalis tájékokon levő különleges alakú végtestecskék, corpuscula genitalia, által kiváltott erogén hatások, valamint az egyéb bőrterületeken kiváltható speciális érzések viszketés anatómiai magyarázata még hiányos.
A bőr alatti kötőszövet, subcutis Az általában lazább, ritkábban tömör szerkezetű bőr szarvasmarha- csapszimmetria kötőszövet, subcutis, a bőrt az alatta fekvő szervekhez fűzi. Ha vastag és laza szerkezetű, akkor könnyen felemelhető a bőr alapjáról a szarvasmarha lebernyegén, a kutya nyakán stb.
Szúrós szarvak, tülkös tulkok és címeres ökrök
Ahol vékonyabb és tömörebb szerkezetű, ott a bőr az alap fölött kevéssé mozdítható el. Így a szarvasmarha, a ló homlokán, a farkon.
Ha a bőr alatt nincs subcutis, a mélyebben fekvő izmok rostjai szarvasmarha- csapszimmetria irhába sugároznak. Ez található pl.
Az irha néhol a periosteummal függ össze pata, csülök stb. A subcutisban bőséges táplálkozás esetén helyenként, nagyobb, összefüggő helyeken és vastagabb rétegben zsírszövet, zsírpárna, panniculus adiposus, keletkezik, a sertésben faji tulajdonságként észlelhető szalonna nem más, mint zsírszövetté alakult subcutis.
Barangolj Velem - Útleírások, kirándulások, természetjárás
A zsírszövet rossz hővezető; ritka szőrzet esetén nagy szerepe van a test melegének a megtartásában. A sertésen kívül a mértéktelenül túltáplált is jelentős terjedelmet érhet el a zsírpárna.
Kérődzőkben kevésbé fejlődik ki zsírszövet még leginkább hízlalásra szánt ökrökön és többnyire ivartalanított állaton észleljük. Ménen a sörényél mentén bőségesebb zsírréteg képződik; a mar tájékán 7 cm vastag is lehet.
A bőr alatt, azokon a helyeken, ahol a csontos váz kiemelkedő részei találhatók, bőr alatti nyálkatömlők, bursae synoviales subcutaneae, foglalnak helyet. Többségük nem mindegyik állatban lelhető fel, inkonstans. A születés után, az igénybevételtől függően fejlődnek ki. A nyálkatömlők ürege némelykor sokrekeszű. A bőr alatti kötőszövet rostjai az egyes testtájékokon más és más irányban futnak le; a bőrrel rendszerint párhuzamosan, de szarvasmarha- csapszimmetria rézsútosan is haladhatnak; ezeken a helyeken a bőr jól redőkbe emelhető.
Vannak területek, ahol a kötőszövetes kötegek a felületre merőlegesen irányulnak retinacula cutis ; e helyeken a bőr szorosan összefügg az alappal.
Vannak köztakarórészletek, ahol collagen- és rugalmas rostokból, valamint zsírszövetből álló rugalmas párnák, ujjpárnák, talpi párnák alakulnak ki. Ezeknek fontos a szerepük a nesztelen, zajtalan, rugalmas járásban. Szarvasmarha- csapszimmetria bőr hámja a velőlemez lefűződése után visszamaradó epidermislemezből származik.
A háziállatok funkcionális anatómiája
A membrana basalis a hám terméke, a lamina basalis a mesenchymából differenciálódik. Az irha és a bőr alatti kötőszövet is mesenchymalis eredetű. A köztakaró epidermalis szerveihez tartoznak a vele genetikailag és topográfiailag szorosan összefüggő szőrök, verejték- és faggyúmirigyek.
- Kopoltyúzsák elleni gyógyszer
- Krónikus helminthiasis gyermekeknél
- Féreggyógyszer neve gyermekek számára
- Szúrós szarvak, tülkös tulkok és címeres ökrök 50 olvasónak tetszik Ha tetszik, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!
- A szervezet parazitaellenes tisztitasa
Az epidermalis szervek A szőrök, pili A szőrök, pili, a bőr felületét borító, arról kiemelkedő, fonál alakú, rugalmas, száraz, higroszkópos, rossz hővezető hámképletek, amelyek csupán emlősállatokban találhatók meg.
Mechanikai behatásokkal szemben védelmet nyújtanak, a redőkben mérsékelik a dörzsölődést. Szarvasmarha- csapszimmetria szőrök összessége által alkotott szőrzet, a szőrruha, a hám fölött záróréteget képez, ezáltal csökkenti a hőkisugárzást.
A szőrnek a bőrbe illeszkedő vastagabb és lágyabb része a szőr gyökere, radix pili, amelynek alsó vége hagymaszerű, ez a szőr hagymája, bulbus pili.
A szőr bőrből kiemelkedő, hosszabb része a szőr nyele, scapus pili, amely hegybe, apex pili, megy át. A szőrtüsző, folliculus pili A bőr a szőr gyökerén a szőrtüszőt, folliculus pili, alkotja, ennek feneke szarvasmarha- csapszimmetria fundus folliculi, amelyről kiemelkedő gombszerű képlet a szőrszemölcs, papilla pili.
A szemölcsre a szőr hagymája süvegszerűen ráborul. A tüsző felső, keskenyebb része a nyaka, collum folliculi. A szőrtüsző a bőr hagyma alakú betüremkedése, amely köré a bőr alatti kötőszövet is tömörül. A tüsző hám eredetű része a gyökérhámhüvely, matrix, irha- illetve kötőszövetes eredetű része pedig a tüszőtok.
A gyökérhámhüvely a hám két rétegének megfelelően külső és belső gyökérhámhüvelyt alkot. Belső gyökérhámhüvely.
