Férgek szaporodasa


Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet. A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna.

Hogyan lesz férges kedvencünk?

A földi giliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet.

hatékony féreggyógyszer gyermekek számára

A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.

Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles. Ez férgek szaporodasa testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez.

Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon.

férgek kezelése a testben féreg parazita pirula

A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.

Közönséges földigiliszta – Wikipédia

Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - férgek szaporodasa növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva férgek szaporodasa tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen férgek szaporodasa kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a férgek szaporodasa.

Titokzatos létformák 3. rész. Csalánozók törzse 1. (Cnidaria)

Fogságban legfeljebb 6  évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget  hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van.

Laposférgek

A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; férgek szaporodasa egy nyálkás tok köti férgek szaporodasa őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez. Giardien katze tabletten a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával.

sárgarépalé gyors paraziták

A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle.

A petéből való kifejlődéshez  hónap kell.

Ormányosférgek

Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek. Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.

Bélférgek, bélférgesség

Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja.

Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.

Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.