Élő szervezet. Szervezet (biológia) – Wikipédia


A legkisebb olyan biológiai rendszert pedig, amelyik más élő rendszerektől függetlenül képes fennmaradni, bioszférának nevezzük.

Tartalomjegyzék

Bioszférából csak egy, a földi bioszféra ismert, de feltételezzük, hogy máshol is létezhet lásd: asztrobiológia. Az élő szervezetek a létezésük során a következő jellegzetességeket mutatják e jellegzetességek egyben szerepet játszhatnak az élő és élettelen közötti vékony határ meghatározásában : Autonómia: egy rendszernek képesnek kell lennie az önállóságra, azaz a saját szervezetének önálló fenntartására.

Anyagcsere: az élő szervezetek a környezetükkel folytatott anyagcsere következtében képesek a szervezetüket felépítő anyagoknak újraelőállítására, és a saját anyagaik közötti biokémiai reakciók segítségével az anyagcsere viszonyait állandóan újratermelik autopoiézis.

Ennek eredménye a szervezetük autonóm fenntartása. A környezetükből felvett tápanyagok átalakításai során energiához is jutnak; ez az energia szükséges a biokémiai folyamatok lezajlásához és számos más életműködéshez is.

Az anyag- és energiaátalakítások nyomán az élő szervezet a saját maga fenntartásához szükséges információkhoz is hozzájut. A kémiai anyagátalakítások során felszabadult élő szervezet egy része hőenergiaként elvész élő szervezet nem hasznosítható élő szervezet, egyedül a test melegítésére.

A saját test felépítésében és energianyerésre már nem hasznosítható hulladékanyagokat az anyagcsere folyamán az élő szervezetek élő szervezet magukból kiválasztás.

Szervezet (biológia)

Az anyagcsere biokémiai reakcióinak irányai és sebességei változhatnak bizonyos határok között, de az anyagok áramlásának élő szervezet szerkezete nem módosulhat. Az anyagcsere sebessége bizonyos körülmények között szinte észrevétlenre lelassulhat; ilyenkor látens életről beszélünk, amely a megfelelő körülmények között aktív anyagcserére képes visszaváltani.

Ez egy olyan szemléletmód, ami a tudományos gondolkodás folyamataival összeegyeztethető.

Egyes állatok például békafajok képesek rendkívül alacsony hőmérsékleten lelassítani, utána pedig újraindítani életfolyamataikat, viszont a folyamat egésze során élőnek tekintendők.

Ezt úgy teszik, hogy a tápanyag oxidációjának exergonikus élő szervezet az élő állapot fenntartásához szükséges endergonikus folyamatokhoz használják fel. Élő állapot alatt értendő a mechanikus munka kivitelezése, a molekulák koncentrációgradienssel szembeni transzportjaa bonyolult vegyületek szintézise.

gyógymód a parazitákra a parazita testének megtisztítása után

Ezért lehet kijelenteni, hogy a tűz nem élő, hiszen minden tüzelőanyagának oxidatív energiáját kibocsátja mint hőt. Nem azonos magával az anyagcserével, de a biológiai anyagcsere létrehozza azokat az életműködéseket, amelyek epifenoménje az élet maga. Állandóság és változékonyság variabilitás : mivel a darwini kényszer alatt élő szervezet egy élőlény, ezért tudnia kell alkalmazkodni, különben a környezeti változások miatt elpusztul.

Az állandóságot az anyagcsere biokémiai hálózata adja, de ennek folyamatai bizonyos határok között változhatnak. Az állandósággal és a változékonysággal függ össze az élő szervezeteknek az a képessége, hogy a környezet hatótényezőit detektálni képesek azaz ingerek hatásai érik őketezekre jellegzetes válaszreakciót is tudnak adni, vagyis ingerlékenység et trichinosis napfa. Az ingerlékenység éppen az anyagcsere-reakcióik bizonyos mértékű eltolódásait és élő szervezet életműködéseik olyan mértékű megváltozásait jelentik, amelyeket az élő szervezet még elvisel tolerál.

Az élő szervezetek azonban az ingerlékenységük ellenére mégis megőrzik önazonosságukatvagyis homeosztázis uk van.

"élő szervezet" szinonimái:

Az élet csak addig áll fenn, ameddig a szervezet homeosztatikus. Amint a környezet hatótényezői olyan intenzívekké válnak, vagy olyan tartós hatásúak, hogy a rájuk adott változások már az önazonosság megőrzését fenyegetik, akkor a hatótényezővel való kölcsönhatás már nem inger, hanem stresszora rá adott belső választ nem ingerület, élő szervezet stresszválasz.

Ez a stresszválasz a szervezet önépítő képességét kimerítheti, így ha a stresszor hatása továbbra sem szűnik, a szervezet elpusztulhat megszűnik élni, mert elveszti homeosztatikus képességét.

férgek mi lehetnek gyógyszerek férgek ellen 3 éves gyermekeknél

Előfordulhat azonban az is, hogy a stresszor hatására vagy a stresszválasz következtében az élő szervezete egy másik homeosztatikus állapotba jut, és ezt a másik állapotát képes megőrizni ez a krónikus betegség állapota.

Bár sokan és sokszor vélték úgy, hogy az élő szervezetek önreprodukció ja, azaz szaporodása mint az élő szervezetek alapvető életműködése szükséges az élet létezésének megállapításához, a valóságban a reprodukció magának az életnek sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele. Számos élettelen jelenség például a bozóttűz is élő szervezet magához hasonló jelenséget produkálni és azt terjeszteni is.

Másrészt viszont az élő öszvér vagy a hangya egyed nem képes szaporodni. A reprodukció csak az egyedek fölötti szerveződések önmegőrződéséhez szükséges, az egyedi szervezetek életéhez nem; ez azt is jelenti, hogy az élet és a biológiai evolúció egységei nem azonosak. A fogalomalkotást nehezítő tényezők[ szerkesztés ] Nyelvfilozófiai értelemben: Könnyen összekavarhatók a meghatározásban az élet és a lét fogalmak jelentése. Kulturális értelemben: Nem élő szervezet kultúrának van olyan kifejező nyelvi szóhasználata ahol e két fogalom élet és lét jelentésükben elkülönülnek.

Önmagukban az egyes életjelenségek sem definiálják megfelelőképpen az életet. Ezért az élő szervezetek táplálkozását szigorúan specifikusan kell meghatározni, az nem pusztán anyag- és energiafelvétel. Komplexitás bonyolult összetettség : lényeges faktor, de nem esszenciális.

Az élővilág evolúciója során nagyon gyakori volt az egyes szervezetek leegyszerűsödése, főleg akkor, ha a funkcióik egy részét más szervezetek elvégezték helyettük például élősködők, szimbionták.

Növekedés és fejlődés: a kristály is képes tömegében növekedni, mégsem élőlény. Még a minőségi változások sorozata a fejlődés élő szervezet csak az élő szervezetek vagy biológiai rendszerek sajátossága, hanem egyetemesnek látszó jelenség lehet fejlődik például a körülöttünk levő világegyetem is. Információtartalom: ez sem csak az élők specifikuma, hiszen minden természetes folyamatnak van információs aspektusa.

Viszont az élő szervezetek anyagcsere-reakciói sokkal több információt hordoznak, mint a nem élő rendszerekben zajló folyamatokéi. Az élet definiálásánál esetleg figyelembe kell venni azt is ez egy kérdéshogy az élet más formái nem-spontán alakultak ki vagy nem szén-alapúak — esetleg szubatomos vagy egyáltalán nem is anyagi alapúak. Ezen tényezőket figyelembe véve, az élet definíciójára azt lehetne mondani, hogy a különlegesen szerveződött anyagcsere, az állandóság és variáció képessége, sőt, ezek szervezett kölcsönös kapcsolata, a homeosztázis tűnik esszenciálisnak, ezen túl az információtartalom és a szaporodás szemiesszenciális tényezők.

Élő szervezet definíció[ szerkesztés ] Az élőlények sajátos biológiai molekuláris komponensekből állnak, úgymint szénhidrátoklipideknukleinsavak és fehérjék. Mind energiára, mind kémiai anyagra, mind információra szükségük van az élet fenntartásához.

A sejtmagot burkoló kettős membránon nagy pórusok vannak, amelyeken át anyagok szabályozottan cserélődhetnek a sejtmag és a körülötte levő citoplazma között. Prokarióták[ szerkesztés ] A prokarióták két elkülönülő birodalmat képviselnek: az ősbaktériumok és a valódi baktériumok csoportját. Ezek nem állnak közelebbi élő szervezet egymással, mint az eukariótákkal. Még a bonyolult baktériumtelepek is lényegében csak egyedi sejtekből álló halmazok; a sejtek között szoros kapcsolat legföljebb fizikai: tok vagy nyálkás burok tarthatja össze bakteriális sejteket. Vannak köztük szerves anyagokat igénylők, vannak erjesztők, oxidatív anyagcserét végzők, fotoszintézisre képesek és élősködők kórokozók is.

A kémiai anyagok átalakításaiból nyerik az élő szervezetek a saját anyagaikat is; az anyagátalakításuk energiát szabadítanak fel vagy nyelnek el. Legalább egy sejtből kell, hogy álljanak, mert csak a legalább ilyen komplexitású rendszer képes homeosztázisra és ingerlékenységre az életműködések élő szervezet mellett. Homeosztázissal rendelkeznek, vagyis a rájuk ható környezeti tényezők változtató hatásai ellenében megőrzik az önazonosságukat ha azok nem haladnak meg egy kritikus értéket.

Kémiai megfontolások[ szerkesztés ] Élő szervezet földi élet szén alapú. Szerves vegyületeink szén alapvázat tartalmaznak.

Он взглянул на робота, доставленного из Лиса, и задумался над следующим шагом. Если б робот узнал, что именно планирует Элвин, реакция могла быть очень бурной. Поэтому важно было сделать так, чтобы робот не услышал слов Элвина, обращенных к Центральному Компьютеру.

Élő szervezet szén tárgyhoz kapcsolódó különlegességét olyan tulajdonságai adják, mint a viszonylagos gyakoriság, a kis atomméret, illetve legfőképpen az a jellegzetessége, hogy négy vegyérték-elektronjának köszönhetően rendkívül változatos módon képes - önmagával, valamint számos más kémiai elemmel és vegyülettel - kémiai reakcióba lépni, stabilis vegyületeket alkotni.

A szénhez való kémiai hasonlóság miatt a szilícium alapú élethez fűznek nagy reményeket. Egyéb meghatározások[ szerkesztés ] Néhány elmélet olyan rendszernek tekinti az élőlényt, mely önszervező: a saját anyagainak átalakításai úgy vannak szervezve az anyagcsere reakcióhálózatában, hogy képes legyen a felvett tápanyagokból állandóan gyártani a saját felépítő vegyületeit, és azoknak a segítségével tartja fenn a homeosztázisát.

Az élő rendszer továbbá potenciálisan képes magához szervezettségben hasonló homeosztatikus lényt létrehozni, azaz aschelminthes tények képes önmagát reprodukálni de ez nem abszolút kritériuma az életnek.

Bár az élő szervezetek is disszipatív hőenergia-szétszóró rendszerek, azonban nem tévesztendők össze a csak disszipatív rendszerekkell.

A következő variációk jelentek meg: Francisco Varela és Humberto Maturana meghatározása szerint melyet Lynn Margulis is használt az élőlény egy önálló, önreprodukáló, vízalapúlipid - fehérje burokkal rendelkező, szén anyagcserés, nukleinsavval replikáló fehérje kiolvasó rendszer, amely minden felvett tápanyagból saját magát építi autopoietikus.

A belső élő szervezet visszacsatolásokat egy magasabbrendű pozitívvá átalakító rendszer tekinthető élőlénynek. Ez a meghatározás az élet és az evolúció egységeit összekeveri. Stuart Kauffman: Az élet olyan önálló ágens, vagy multi-ágens rendszer, mely képes továbbszaporítani magát és legalább egy termodinamikai körfolyamatot véghez vinni. Robert Pirsig: Az élet egy olyan rendszer, mely próbálja maximalizálni jövőbeli lehetőségeit, azaz olyan döntéseket hozni, melyek a jövőbeli lehetőségeinek tárházát a lehető legszélesebbre változtatják.

Az élet egy rendszer, mely az energia áramlásával az entrópiát negentrópiává változtatja. Ez a megfogalmazás önmagában kevés, mert számos élettelen nyílt rendszer is képes erre. A nyílt rendszerek a környezetük terhére növelhetik a saját rendezettségüket negentrópiájukat.

A fogalmi meghatározás bonyodalmai úgy kerülhetők meg, élő szervezet a természet jelenségei közül az életet körülhatárolni tudjuk az életkritériumok segítségével: azok a rendszerek mutatnak életet vagyis azok az élő, biológiai rendszerekamelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek.

Az élet megközelítése[ szerkesztés ] Az életkritériumok olyan állítások, melyek logikai eszközként segítenek abban, hogy egy vizsgált rendszerről eldönthetjük, hogy élő biológiai rendszer-e, vagyis hogy jellemző-e rá élő szervezet élő állapot vagy sem. Lényegileg az élőkben megtalálható legvégső közös jellemzők, amelyeknek helyes kiválasztása és lehető legnagyobb pontosságú megfogalmazása feltehetőleg az elméleti biológia egyik legfontosabb alapja.

Korábban életkritériumoknak az életjelenségeket gondolták. Ezek azok a élő szervezet, amelyek valamilyen módon a tudomásunkra jutnak az élő szervezetek működéseiről, amelyek megjelennek a számunkra.

  1. Milyen tablettákat kell venni a test parazitáitól
  2. Élet – Wikipédia
  3. При достаточном везении могут пройти века, прежде чем нужда в них возникнет вновь.
  4. Fitotree kapszula velemenyek
  5. Szervezet (biológia) – Wikipédia

Ilyenek a mozgás, a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a növekedés, az ingerlékenység, a fejlődés, a szaporodás. Ám az életjelenségek száma és milyensége élő szervezet a megfigyelés módjától függ, mert például az anyagcsere részfolyamatai szabad szemmel nem figyelhetők meg; a többi életműködés estében is egyszerű megfigyeléssel csak a felszínig tudunk hatolni.

a széles spektrumú férgek ellen veny nelkul kaphato bélféreg gyógyszer

A problémát tovább bonyolítja, hogy az élőnek nem kell az összes életjelenséget egyszerre férgek a vizeletben ahhoz, hogy élő állapotban levőnek tartsuk; élő szervezet a nyugvó állapotú növényi mag nem mozog, még a légzése is oly minimális lehet, hogy esetleg észre sem vesszük; a növekedés csak potenciális képesség, mert az éppen nem növekvő, sőt, csökkenő szervezet is még lehet élő.

A fejlődés csak hosszabb időtávon át történő szemléléssel tűnik fel a megfigyelőnek. Még különösebb státuszú ebből a szempontból a reprodukció vagy szaporodás : ez maga nem szükséges feltétele az élő szervezet hiszen például az öszvér és a dolgozó méh egyedek nem szaporodnak, de még a reprodukcióra képes élő szervezetek is rendszerint csak bizonyos időnként mutatják ezt a működést, de közben is élnek.

Helyesebbnek tűnik tehát az életjelenségek egyike-másika vagy összessége helyett más kritériumokat keresni az élő állapot létének megállapításához. Az első csoport alkotja az abszolút életkritériumokat, a második csoport pedig a potenciális életkritériumokat jelenti.

élő szervezet szinonimái - Szinonima Szótár

Az abszolút életkritériumok a következők lehetnek: Az élő rendszernek inherens módon vagyis belső sajátosságaikból fakadóan egységnek kell lennie. Élő szervezet azt jelenti, hogy a rendszer tulajdonságai nem rakhatók össze egyszerű addícióval a részeinek tulajdonságaiból, mert a rendszer lényege az elemei közötti nemlineáris kölcsönhatásokban van.

A rendszernek biológiai anyagcserét kell folytatnia. Ez nem pusztán anyagok felvételét és leadását, valamint átalakítását jelenti, hanem azt is, hogy eközben a szervezet saját kívülről fel nem vehető anyagait a rá jellemző arányokban, időben és térben előállítja, sőt, akár gyarapíthatja is, miközben az anyagátalakítások kémiai elektromágneses energiával is ellátják, és az anyagátalakítások során a rendszer azokat az információkat is forgalmazza, amelyek az önirányításához szabályozásához és önszerveződéséhez szükségesek.

A sajátos módon szervezett biokémiai reakcióhálózatok egyes vagy sorozatos reakció katalizáltak és szabályozottak. Az élő rendszernek inherensen stabilisnak kell lennie; vagyis reagálni kell tudnia a környezetének hatásaira ingereire ingerületi folyamatokkal, de ezenközben nem vesztheti el önazonosságát.

Azt az inherens reagálóképes stabilitást nevezik az élő esetében homeosztázisnak. Ha azonban a környezeti hatás igen intenzív vagy túlságosan hosszú ideig tart, akkor élő szervezet már esetleg nem inger, mert a válaszként a vizsgált rendszer stabilitása veszélyeztetetté válik; ekkor a környezeti hatás a stresszorés a reá adott szervezeti válasz a stresszválasz.

A stresszor közvetlen vagy a saját stresszválasza közvetett hatására az élő rendszer vagy átbillen egy másik homeosztatikus élő szervezet és abban stabilisan létezik, hiszen a nyílt rendszereknek több stabilis egyensúlyi állapota is lehetségesvagy megszűnik az eredeti homeosztázisa egy másik stabilis állapot megtalálása nélkül; ez esetben a rendszer megszűnik élő lenni, elpusztul, meghal.

Az élő rendszernek rendelkeznie kell olyan alrendszerrel vagy alrendszerekkel, amely ek a teljes rendszer keletkezése, létezése és működései számára hordoz nak információkat. Ilyenek: elsősorban az örökletes információt hordozó genetikai állomány az örökítő anyaga sejtek közötti kommunikációk rendszere főleg a hormonális és az idegrendszertovábbá a sajátot az idegentől megkülönböztető önvédő rendszer például az állatok immunrendszere. Egy különleges életkritérium lehet a halál.

Ugyanis csak az előzőleg élt szervezetek tudnak meghalni. Jelen tudásunk alapján a szaporítósejtek kivételével a testi sejtek előbb-utóbb kötelezően elhalnak, és az anyagaik a többi szervezet számára hozzáférhetőkké válnak. A szaporítósejtek élő szervezet az élővilágban az élet folyamatosan folytatódik, de a testi sejtek bizonyos idő után elvesztik homeosztázisukat, és így elpusztulnak.

A potenciális életkritériumok a következők: Az élő állapotú rendszernek rendelkeznie kell a növekedés és a reprodukció szaporodás képességével. A növekedés a saját anyagok élő szervezet gyarapodását jelenti. Ezt autokatalitikus kémiai reakcióciklusok működése teszi lehetővé elsősorban, de vannak másféle reprodukciós vagy replikációs folyamatok is.

A reprodukció is lényegében a növekedéssel összefüggő folyamat, csak itt a szervezet által termelt anyagok egy része térben el is különül az előd szervezettől. Az utód az előd által megkapja mindazon anyagokat, amelyek majd az utód életét lehetővé teszik. Ha történt reprodukció, akkor az előd ök és az utód ok összehasonlítása feltárja az öröklődés jelenségét: az utódok szerveződése lényegileg azonos az elődökével. Ám az átadott anyagok mégsem tökéletes másolatai az elődök megfelelő molekuláinak, ezért az utódok többé-kevésbé módosult változatai az elődöknek.

Mivel a szaporodáskor az inherensen változni képes anyagok adódnak át az utódokba, ez azt jelenti, hogy az öröklődés a szerveződés megőrzése mellett az örökletes változékonyság mutabilitás letéteményese is. Ennek az egyedek fölötti szerveződések fejlődése szempontjából van jelentősége: a populációk és társulások egyedeinek változatossága azt eredményezi, hogy az egyedeknek különbözők az esélyei antibiotikumok elpusztítják a férgeket gyermekeknél? életben maradásra és a reprodukcióra.

A mutabilitás az oka a genetikailag rokon, de mégis többé-kevésbé eltérő változatok létezésére, az élő rendszerek változatosságára, az élővilág sokféleségére diverzitására. Ha adva vannak az öröklődő változatok, akkor az egyedek fölötti szerveződésekben lesznek olyan folyamatok, amelyek ezeket megkülönböztetik egymástól, válogatnak az eltérő típusok között.

Ezek a természetes szelekciók. A magasabb hierearchiaszintű biológiai egységekben felléphetnek továbbá olyan folyamatok, amelyek változtatni képesek a különféle öröklődő változatok arányát véletlenszerűen vagy irányítottan.

Organizmus. Élő szervezet, élőlény. | Kutyatár | Kézikönyvtár

A természetes szelekciók és a változatok arányát befolyásolni képes egyéb folyamatok működésének eredményeképpen az egymást követő nemzedékekben a különféle változatok összetétele változni fog. Ez a biológiai evolúció alapja. Az élő rendszer biokémiai alrendszerei[ szerkesztés ] Különböző sejtosztódási folyamatok Egy élő biológiai rendszer még a legegyszerűbb megjelenési formájában is legalább négy biokémiai alrendszer szerveződött összekapcsolódásából jön létre: Az anyagcsere kémiai reakcióciklusai egymáshoz kapcsolódva adják azt a élő szervezet motor"-t, ami lehetővé teszi a biokémiai reakcióhálózat bővített újratermelődését növekedését autokatalitikus ciklusokkal; J.

Haldane; Gánti Tibor Ez a biokémiai motor egy disszipatív rendszeramely nem tudja a tevékenységét megőrizni folyamatos energiafelhasználás nélkül ugyanis működésének entrópianövekedése hőenergia formájában leadódik a külvilágba.

Organizmus. Élő szervezet, élőlény.

A motor reakció-körfolyamatai teszik lehetővé, hogy a külső körülmények tolerancia határain belüli megváltozásai ellenére a rendszer megőrizheti önazonosságát. Ugyanis az összes alrendszer fő molekuláinak építőköveit: a foszfolipideket, az aminosavakat, a nukleotidokat ez a rendszer állítja elő a tápanyagok átalakításai során.

A rendszernek rendelkeznie kell egy konzervatív struktúrájú az anyagcsere reakcióiban részt alig vagy élő szervezet vevő információhordozó alrendszerrel, amit örökítőanyagnak mondhatunk. Ez egy vagy több olyan speciális makromolekula, ami a nagyságánál fogva elegendő mennyiségű és tartós információt hordoz a rendszer egészének működése számára: ez határozza meg a biokatalizátorok termelődését.

Az a konzervatív molekula a mostani élővilágban a DNS az anyagcsere reakcióinak segítségével a saját mintájára saját magáról másolatokat készíttet, és így igen nagy mértékben változatlanul bekerülhet az utód élő szervezet is. A biológiai rendszert közvetlenül a külvilágától elhatároló és egyben azzal össze is kötő határoló struktúra alrendszere. Ez olyan molekulákból áll, amelyeket szintén az anyagcsere biokémai reakciói hoznak létre, önmaguktól spontán összeállva körülveszik a biológiai egységet és élő szervezet azt a térben lehatárolják, de egyben lehetővé is teszik a tápanyagok és anyagcsere-köztitermékek metabolitok felvételét és a hulladékanyagok meg egyes metabolitok leadását.

Az élő sejtek esetében ezek a sejtet élő szervezet és a sejtek belsejében is megtalálható sejtmembránokmíg a soksejtű lények egésze esetében a bőrszövetrendszerilletve a kültakaró. Az enzimek és más fehérjék jelentős része, az örökítő anyag DNS molekulái, az RNS molekulák jó része is a membránok, a tokok vagy a sejtváz komponenseihez kötődnek; ezért ezeknek az utódsejtekbe elosztódása azt is élő szervezet, hogy e fontos biológiai molekulákkal az utód szervezetek is rendelkezni fognak.

E legalább négy alrendszer bonyolult együttműködése egy olyan komplex kényszerfeltétel-együttest igényel, ami nélkül nem jöhet létre az élet. E kényszerfeltételek számunkra is megnyilvánuló megvalósulása a struktúra. Az élők bonyolult kényszerfeltétel-rendszeri igénye magyarázza, hogy az a minimális struktúra, ami képes egyáltalán kivitelezni az élethez szükséges folyamatokat, a legprimitívebb prokarióta sejt.

Úgy tűnik, hogy az élethez minimálisan szükséges gének száma és között lehet, élő szervezet a legegyszerűbb prokarióták működése alapján becsülik. Ezért nem lehet élőnek tekinteni a nem-sejtes felépítésű rendszereket, még ha azok bonyolult működéseket képesek is kivitelezni. Ezért is nem élők például a vírusok és a szubvirális rendszerek prionokviroidokszatellitekmert nincs sejtes struktúrájuk és nincs önálló anyagcseréjük sem.

A több biokémiai alrendszerből való felépítettséget már régebben is felismerték.

Tartalomjegyzék

Csak fenomenológiai és kolloidkémiai modell volt az Alekszandr Ivanovics Oparin által kimunkált koacervátum modell, amely még nem tárgyalta a kémiai reakció-alrendszerek speciális kölcsönhatásait. Ezt követően a parazita gyógyszer emberi felhasználásra és a fehérjék gyarapodásának kölcsönös egymásra utaltságát állították a középpontba például Manfred Eigen hiperciklus modellje. Gánti Tibor biokémikus ismerte fel az anyagcsere biokémiai "motor"-jának kulcsfontosságú szerepét, majd hozzákapcsolta a fehérjék és a nukleinsavak polimerizációs reakcióit, azután a membránokat alkotó építőkövek létrehozását és élő szervezet is; így már től folyamatosan fejlesztette a kemoton modelljét.

Önszerveződés és autonómia[ szerkesztés ] Az élők a saját anyagaikat és az azok közti viszonyokat térben és élő szervezet állandóan és folyamatosan újra előállítják. Ezért az életet hordozó anyagi rendszerek tulajdonképpen nem is egyszerűen léteznek, hanem történnek vagyis a puszta létezésüknek jellegzetes története van, ahogy ezt Ludwig von Bertalanffy kifejezte.

"élő szervezet" szinonimái

Az anyagcseréjükben az információhordozó és az aktivitást kifejtő rendszerek között nemcsak szoros kapcsolat, hanem sajátos cirkuláris körkörös meghatározottság van: Az örökítő anyag szükséges a biokatalizátorok létrehozásához, de a biokatalizátorok meg szükségesek az örökítő anyag esetleg képződő hibáinak kijavításához és az örökítő anyagnak a lemásolásához is.

Mind a biológiai katalizátorok termeléséhez, mind az örökítő anyag lemásolásához a szükséges építőköveket az anyagcsere-"motor" élő szervezet állítják elő élő szervezet felvett tápanyagokból; de hogy a felvett tápanyagok átalakításai milyen építőköveket mikor és milyen mennyiségben hoznak létre, az meg a biokatalizátoroktól függ. Az anyagcsere reakcióútjai és a biokatalizátor enzimek működése, illetve az örökítő anyag anyagcserében való kifejeződése a biokatalizátorok szintézise és az enzimek működései között számos irányítási - szabályozási kölcsönhatás létezik; ezek teszik lehetővé az anyagcsere és általában az életműködések önszerveződő jellegét, hozzák létre az élő szervezetek autonómiáját.

Öröklődés és változékonyság[ szerkesztés ] A legalább négyféle és egyenként is bonyolult biokémiai alrendszer egyike sem mentes teljesen az információs zajtól ; ezért bennük az eredeti alkotórészeknek változatai is megjelenhetnek, ha azok lehetővé teszik a homeosztázist.