Platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer
Miért alvad meg az erekből kifolyó vér? A többsejtű szervezet egyetlen sejtje sem létezhet magában, csak együttműködve a többi sejttel és szervvel. A primitiv állatoknál űrbelűeknél, lapos férgeknélmelyek nem nagyméretűek, az anyagok bejutása a testbe és az anyagcseretermékek eltávozása megtörténhet a testtakarón át. A belső anyagyszállítás úgy megy végbe, hogy az anyagok sejtről sejtre szivárognak a sejtközi állományban. Ennek következtében a primitív állatok anyagszállítása nagyon lassú.
Ha test mérete vagy az anyagcsere intenzitása nagy, szükségessé válik egy belső keringető szállító platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer. A keringési rendszer funkciója, hogy gyorsan juttasa el az anyagokat a test egyik részéből a másikba, aakor is ha az távolabb helyezkedik el. Azok az anyagok, amelyek elérték rendeltetési helyüket át kell, hogy jussanak a keringési rendszert alkotó szerv falain, a megfelelő szervekbe vagy szövetekbe. Hymenolepidosis előfordulása az anyagok pedig, amik a szervekben képződtek, de máshol van rájuk szükség, esetleg ki kell vezetődniük a szervezetből, szintén a keringési rendszer által szállítódnak el.
Mik alkotják a keringési rendszert? A legtöbb állatnál az anyagszállítás a vérkeringés segítségével történik.
A vér — folyadékami a keringési rendszer csöveiben ereiben kering. A vér sok folyékony sejtközi állományból plazmából és vérsejtekből áll.
Anyagszállítás A szervezetben szükség van az anyagok térbeli mozgatására. A tápanyagok, salakanyagok, hormonok, légzési gázok stb. A keringési rendszer segítségével jut az oxigén a légzőszervtől a szövetekig és a széndioxid a szövetektől visszafelé, a légzőszervhez.
A vérsejtek típusai: A vér mikroszkópos képe, amin jól megkülönböztethetőek a különböző leukociták monocita és granulocita · eritrociták — vörös vérsejtek, · leukociták — fehérvérsejtek, · trombociták — vérlemezkék. A vérplazma — világossárga áttetsző folyadék, mely összetevői a víz, fehérjék, zsírok, glükóz, ásványi anyagok, aminosavak, vitaminok, hormonok és anyagcseretermékek.
A folyékony plazma teszi lehetővé a vér szállítási funkcióját. Eritrociták — vörös színű vérsejtek, amelyek az oxigént szállítják. Az eritrociták citoplazmájában egy hemoglobin nevezetű fehérje található. A légzőszervekben a hemoglobin megköti az oxigént és leadja azokban a szervekben, ahol hiány van belőle. Szintén az eritrociták szállítják a sejtekben képződött szén-dioxidot a légzőszervekhez.
Minden gerinces vérében találhatók vörös vérsejtek. A halaknál, kétéltűeknél, hüllőknél és madaraknál az eritrocitáknak van sejtmagja, az emlősök eritrocitái sejtmag nélküliek. A gerinctelen állatok túlnyomó többségének vérében nincsenek vörös vérsejtek. Ezért a vérgázok szállítását náluk a hemoglobinhoz hasonló, a plazmában feloldott fehérjék végzik. A fejlábú puhatestűeknél és egyes rákféléknél az ilyen fehérjék rezet Cu tartalmaznak, ezért az ő vérük kékes színű.
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
- Férgek és paraziták készítményei emberben
Leukociták — fehér vérsejtek, amelyeknek van sejtmagjuk és folyton változtatják alakjukat. Alapvető funkciójuk — a szervezet védelme a betolakodóktól és idegen anyagoktól pl. Kapcsolatba lépve az idegen testtel a leukociták állábaik segítségével körülveszik azt, bekebelezik és megemésztik. Ezt a folyamatot fagocitózisnak nevezzük. Tehát a leukociták biztosítják a szervezet immunitását, ők alkotják az immunrendszer egyik platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer.
Biztosan megtörtént már veletek, hogy felsebeztétek vagy megkarcoltátok a bőrötöket. Ilyenkor megfigyelhettétek, hogy egy kis idő mulva hogyan alakul a híg vér kocsonyás masszává, ami meggátolja a további vérzést.
Ismerd meg a béka Anatomy, kívül és belül
Ezt a folyamatot véralvadásnak nevezzük. A véralvadásnak köszönhető, hogy sérülés esetén az állati szervezet nem veszti el összes vérét.
A véralvadás folyamatának beindítói a trombociták vérlemezkék. Ezek apró, színtelen, sejtmag nélküli kerek formájú sejtek. A trombociták a sérült véredény vagy szövet közelében gyülekeznek és aktivizálják azokat a folyamatokat, melynek végeredményeként a folyékony vérplazma zselés állagúvá alakul.
A tápanyagokon, oxigénen és szén-dioxidon kívül a vér szállít még hormonokat, anyagcseretermékeket, biztosítja az immunitást, és fontos szerepet játszik a madarak és emlősök állandó belső testhőmérsékletének szabályozásában. Sok állatnál a vér mozgását a szív összehúzódásai biztosítják. Azokat a vérereket, amelyek a szív irányából szállítják a vért artériáknak, amelyek a szív felé — vénáknak nevezzük.
Az artériáknak angyobb nyomást kell elviselniük mint a vénáknak. A legvékonyabb vérerek a kapillárisok hajszálerek. A hajszálerekben a vér lassan mozog, és éppen itt történik a gázcsere és a különféle anyagok cseréje a vér és platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer sejtek, szövetek, szervek között. Az állatoknál a keringési rendszerek két típusát különböztetjük meg: nyitott és zárt keringési rendszereket.
Állattan | Digitális Tankönyvtár
Az ízeltlábúak és a puhatestűek vérkeringési rendszere nyitott. Az ilyen rendszerben a szív kilöki platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer vért az artériákba, amik üregek rendszerébe nyílnak.
- Ismerd meg a béka Anatomy, kívül és belül
- Vérkeringés – Wikipédia
A vér kis nyomással kiömlik ezekbe az üregekbe és körülmossa a szerveket. Itt történik a szövetek és vér közötti gáz- és anyagcsere. Ezután a vér összegyűlik a vénákban és újra a szívbe kerül. A gerinces állatok mindegyikének zárt keringési rendszere van. A zárt keringési rendszerben a vér csak az erekben és a szív üregeiben mozog. A szövetekkel való gáz- és anyagcsere a kapillárisok falán keresztül történik. Az anyagok a vérből először a hajszálerek falának sejtjeibe kerülnek, innen jutnak a környező szövet sejtjeibe.
A nyitott keringési rendszer előnye, hogy a sejtek közvetlenül érintkeznek a vérrel; hátrány viszont a lassú vérmozgás. A gerinctelen állatok szíve trichocephalosis fejlődési ciklus felépítésű.
A folyami ráké zsákszerű, néhány pár réssel szabdalt. A rovaroké és pókszabásúaké viszont csőalakú. A puhatestűek szíve kamrákra és pitvarokra tagolódik, de a szívüregek száma eltérő lehet.
A vérkeringés[ szerkesztés ] A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A hormonok ugyancsak a véren keresztül érik el a célsejtjeiket és szabályozzák azok működését. A vér keringését az érrendszerben a szív pumpafunkciója biztosítja azzal, hogy nyomáskülönbséget generál az artériás rendszer valamint platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer nagy vénák között. Ez a nyomáskülönbség hajtja a vért. A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával és a tüdőn át ahol megtörténik a gázcsere a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul az aortávala főverőérrel, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák.
A fejlábú puhatestűeknél a keringést a kopoltyúk alapjánál elhelyezkedő kopoltyúszivek is támogatják. A gerinceseknél a szív tagolódása lehet kétüreges, háromüreges és négyüreges.
A halaknak egy vérkörük van. A szárazföldi állatoknak kétéltűeknek, hüllőknek, madaraknak, emlősöknek két vérköre van. Ez a tüdő kialakulásával magyarázható. A szív bal oldala pumpálja az oxigénben gazdag vért, a jobb oldala pedig a szén-dioxiddal dúsítottat. A kétéltűek és hüllők szíve háromüreges, a kamrában az oxigénes és szén-dioxidos vér részben keveredik. Kivételt csak a krokodilok képeznek, mivel nekik négyüreges szívük van.
Mikor nyílt és zárt egy keringési rendszer?
A legfejlettebb vérkeringési rendszere a madaraknak és az emlősöknek van. Nekik négyüreges szívük van, melyben elkülönül az oxigéndús és szén-dioxidos vér. Ez lehetővé teszi a sejtek intenzív telítődését, gyorsítja az anyagcserét. Az állandó testhőmérsékletet fenntartó és platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer mozgó állatoknak viszonylag nagy méretű a szíve, gyakoriak a szívösszehúzódásaik.
Az állatok közül legszaporább a szívverése összehúzódása a madaraknak és egyes kistestű emlősöknek.
Összefoglalás A keringési rendszer testfolyadék áramoltatását végzi annak érdekében, hogy az az általa szállított tápanyagokat, légzési gázokat a szervezet minden sejtjéhez eljuttassa. További szerepe az anyagcsere végtermékek széndioxid, víz elszállítása a légző— és kiválasztószervekhez, ahol azok leadódhatnak a környezetbe. A szervrendszer általánosan ellátandó feladatai annak alapján is megfogalmazhatók, hogy bizonyos állatcsoportokban ki sem alakul, hiszen fejlettsége más szervrendszerek fejlettségétől függ.
Gerinces állatok vérkeringési rendszerei 1- halak, 2- kétéltűek, 3- hüllők, 4- madarak, 5- emlősök A gerinces állatoknál a vérkeringésen kívül anyagszállítási feladatokat lát el a nyirokrendszer is.
A nyirokrendszerben nyirok kering, ami összetételében hasonlít a vérplazmára és leukociták vannak benne. A nyirokrendszer feladatai közül kiemelhető az anyagszállítás és az immunitás. A vérkeringési rendszer a szív munkájának köszönhetően sokkal erőteljesebb, mint a nyirokkeringés, aminek működésével részletesebben ismerkedünk jövőre, az emberi szervezet tanulmányozása közben. Ellenőrző kérdések 1. Mely állatoknál hiányzik a vérkeringési rendszer?
Blogarchívum
Mivel magyarázható ez? Mely állatokra jellemző a nyitott keringési rendszer? Feleleted támaszd alá példákkal. Mely állatokra jellemző a zárt keringési rendszer? Milyen véredényeket ismertek? Miben különbözik a halak, kétéltűek és madarak szíve?
Feladat 1. Találd meg az összefüggést a véralkotók és funkcióik között Véralkotók.