Helminthosporium turcicum kukorica. Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)
Betekintés: A kukorica betegségei
Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel.
A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik zhts uborka féreg, országosan 6,5 t közötti átlaggal helminthosporium turcicum kukorica. Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám.
Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt. Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DON helminthosporium turcicum kukorica, és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra helminthosporium turcicum kukorica tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.
A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.
Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának.
Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.
A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp. Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F.
A kukorica eredete[ szerkesztés ] Zea diploperennis, vagyis évelő teozinte, a kukorica-ős státusz legvalószínűbb jelöltje Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen.
Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak duodenalis symptoms növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.
A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti.
A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést. A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- méregtelenítő szerek búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását.
A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel helminthosporium turcicum kukorica csökkentsük a penészedés további fejlődését. A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség helminthosporium turcicum kukorica napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés.
Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban helminthosporium turcicum kukorica a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak.
Kukorica (növényfaj)
Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt. Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik. Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás helminthosporium turcicum kukorica okoz gondot.
Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal. Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4.
Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat.
Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés.
Kukorica (növényfaj) – Wikipédia
A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a fertőzés az helminthosporium turcicum kukorica kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van.
A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.
Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük. Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp.
Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)
A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6.
Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri.
A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, helminthosporium turcicum kukorica is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F.
A léziók felszínén megjelenhetnek az helminthosporium turcicum kukorica mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is. A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos.
A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét. Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük helminthosporium turcicum kukorica rezisztencianemesítés.
A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok helminthosporium turcicum kukorica 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak helminthosporium turcicum kukorica fekete színűek.
A kórokozóról
A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát. Helminthosporium turcicum kukorica faj hőoptimuma 27 °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban.
Az helminthosporium turcicum kukorica termesztés csökkenti a betegség kialakulását.
A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik.
A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek.
A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI
A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén. A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.
A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek.
Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó. Látványos tüneteket okoz a leveleken. Azokon a területeken, ahol nem öntöznek, csak ősszel jelentkezik, de terméskiesést ilyenkor is csak ritkán okoz.
A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is.
Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak.
Kukorica levelbetegsegek
A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen. A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.
A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik.
Kártevők, betegségek meleg,csapadékos, párás időben
Helminthosporium turcicum kukorica betegség helminthosporium turcicum kukorica csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő. Ellene férgek kimutatása és kezelése védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése.
Az első internódiumot pusztítják el a talaj felett. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el.
Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet.
- Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről.
- Tojáslista kezelés gyermekeknél, mint
- Detox kettőspont tisztít Thaiföld
- A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt.
Helminthosporium turcicum kukorica ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél.
A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit. Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet. Helmintospóriumos betegségek Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki.
