Helminthosporium sp morfologia. Kukorica (növényfaj) – Wikipédia
Látták: Átírás 1 Tavaszi árpa A tavaszi árpa gabonanövény, növénytanilag a Poaceae, azaz a pázsitfűfélék családjába tartozik.
Világszerte 55 millió hektáron millió tonna árpát termesztenek évente. A megtermelt mennyiség legnagyobb részét Közép- és Észak-Európa adja. Az árpa több célra is felhasználható, a legfontosabb három: - Állati takarmány: az árpa gazdag szénhidrátokban, tartalmaz fehérjét, kalciumot, foszfort és kis mennyiségben B-vitamint.
A kukorica eredete[ szerkesztés ] Zea diploperennis, vagyis évelő teozinte, a kukorica-ős státusz legvalószínűbb jelöltje Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg.
Az árpa a legértékesebb takarmány a disznóknak és egyre gyakrabban használják szarvasmarhák etetésére.
Az árpa nagyon jól alkalmazkodik a különféle parazitatabletták mellékhatások nélkül adottságokhoz. A búzával ellentétben az árpának jó fagytűrő, szárazságtűrő képessége van, bírja a sós talajokat és rövidebb idő alatt beérik.
Termesztését korlátozhatja, hogy rosszul alkalmazkodik a nyirkos és savanyú talajokhoz. Morfológia alaktan Az árpa szem nagyjából orsó alakú, végein elvékonyodó, kúpos, és egy sekély barázda fut végig az alsó részén. A legtöbb kereskedelmi forgalomban lévő árpafajtánál a mag és a pelyva összenő, de több olyan fajta is ismert, amelyeknél a mag elválik a pelyvától. A maghéjon belül a legnagyobb szöveti részt a keményítőben gazdag endospermium táplálószövet adja, ami lisztes-testből és az azt körülvevő aleuron rétegből áll.
A mag alapi részén helyezkedik el az embrió A pelyva alapi és csúcsi részei általában megsérülnek a cséplés során, mikor a mag leválik a kalászról és megválik csúcsi függelékétől szálkától is. Színe általában halványsárga vagy barnássárga és enyhén redőzött.
A külső toklász palea inferior körülveszi a mag gömbölyded háti oldalát. A felszínén öt ér fut hosszanti irányban, melyek szállítóedény-nyalábokat rejtenek. A külső toklász vékonyabb szélei fedik a belső toklász palea superior vékonyabb széleit.
A belső toklászban két szállítóedény-nyaláb fut a hasi barázda felett.
Növénytermesztéstan 1.
Az alapi résznél a többé-kevésbé szőrszerű képletekkel borított kalászkatengely található. A két lapos, szőrös, pikkelyszerű lepelserte lodiculamelyek a pelyván belül az embrió felett helyezkednek el, valamint kalászkatengely változatos formákat mutatnak.
A pelyvás árpamagnak a külső és belső toklászai a terméshéjhoz perikarpium nőttek, bár néha levegő jut a kettő közé.
A terméshéj a fejlődés közben szétmorzsolódik.
Tartalomjegyzék
A csupasz pelyva nélküli magvak esetében a terméshéj kevésbé nyomódik össze és erőteljesebb, de nem tartalmaz lignint. Lignin csak a nyugalmi állapotú pelyvás szemtermés pelyvájában van. A csírázó szem A mag felületi rétegei nedvességet vesznek fel, ami mikropórusokon keresztül belülre szivárog. A mag megduzzad, az embrió megnő.
- Növénytermesztéstan 1. | Digitális Tankönyvtár
- Kukorica (növényfaj) – Wikipédia
- A kötődési szervek bikaféreggel rendelkeznek
- Syncytial tegument platyhelminthes
- Meg lehet halni a féregférgektől?
- Giardia parasite who
- Furdoszoba fergek
A csírázás első jele, hogy a mag alapjánál megjelenik a gyökérhüvely. Ezután a gyököcske, majd a mellékgyökerek fejlődnek ki. A rügyhüvely koleoptil áttörve a maghéjat a mag háti oldalán fut végig. Általában a helminthosporium sp morfologia csúcsánál jelenik meg. Az embrió kezdeti növekedéséhez a belső tartalékait használja fel; a táplálószövet bomlása tápanyagokat szolgágtat.
Tavaszi árpa. I. Morfológia (alaktan)
Szár és levelek Ha a magokat sekélyen vetik a talajba, a rügyecske eléri a talajfelszínt. A rügyecske megnyúlását a fény segíti. Az első levél a rügyecske csúcsán jelenik meg. A gyökerek közben növekednek és terjednek a talajban.
Ha a szemet mélyebbre vetik, akkor megnyúlt szár fejlődik a rügyecske nódusza felett.
Ez a megnyúlt szár egy vagy több internódium hosszúságú lehet. A szár felső része, mely a talaj felszínéhez közel van, megduzzad, és létrejön a tenyészőcsúcs.
Ekkor főhajtás és oldalhajtások helminthosporium sp morfologia a járulékos rügyekből bokrosodás. A hajtásokat a levélalapok körbeveszik, melyeken levéllemez található. A bokrosodáskor járulékos gyökerek is fejlődnek a tenyészszövetből A fiatal növényeknek változaton növekedési habitusuk lehet: elterülő félig felálló felálló Mikor a szár kezd megnyúlni, a helminthosporium sp morfologia szárcsomók jobban elkülönülnek, melyek kemények maradnak, és ahonnan a levelek kifejlődnek.
Kukorica (növényfaj)
Az internódiumok szártagok megnyúlnak és üregessé válnak. Szabadföldi körülmények között a tenyészőcsúcsból több szár képződik, egy főhajtás helminthosporium sp morfologia két vagy három mellékhajtás. A bokrosodás mértéke változó, melyet a termesztés feltételei is nagyban befolyásolnak. A legfelső, azaz zászlóslevélben már ott van a kalász kezdeménye, ami később helminthosporium sp morfologia, amit kalászolásnak neveznek Miután levelek fejlődtek, a szár csúcsán kalászkák füzérkék alakulnak, amik a növény virágzatát, kalászát alkotják.
Helminthosporium sp morfologia kifejlett levelek fokozatosan elszáradnak kezdve az idősebb alsó levelektől; elveszítik zöld színüket, elbarnulnak, elmerevednek, összeszáradnak.
Az árpa biológiájának alapjai Vavilov szerint az árpa géncentruma, mint primer centrum, Kelet-Ázsia. Elő-Ázsia mint átmeneti, Japán pedig mint mellékgéncentrum, Abesszínia és Eritrea, mint szekunder géncentrum szerepel.
Az egész növény fokozatosan elszárad egészen a teljes érésig, mikorra a magvak teljesen megérnek. Általában akkor van a növény virágzásban, mikor a kalász épphogy kifejlődöt.
A kalász A kalász tengelye általában szimmetrikus, egyást váltó szárcsomókkal és szártagokkal. Rendszerint minden csomón padkán három kalászka fejlődik. Minél rövidebbek a szártagok, annál sűrűbb és tömöttebb a kalász.
A kalászorsó rendszerint 2, cm hosszú, és a hatsoros fajtákona kétsoros fajtákon szem található A kalászorsó alsó szárcsomója gallérszerű.
