Miért kerekes férgek


Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy miért kerekes férgek múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak.

Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem miért kerekes férgek csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak. Picinységük miatt azt gondolhatnánk, hogy véglények. Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több ilyen úszó pontocskát s egy vízcsöppben tegyük mikroszkópium alá!

Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak.

Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben miért kerekes férgek.

Kerekesférgek

Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, miért kerekes férgek a porral együtt a szél hurcolt a csatornába. Ezek most a vízcsepp aljára süllyedtek s így állatkáink közöttük és a parányi homokszemcsék között pompás búvóhelyre találnak kíváncsi tekintetünk elől. De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, hogy az egyik állatka testének keskeny végével megtapadt az miért kerekes férgek törmelékszemcsén.

Testének másik vége szabadon előreáll s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak.

Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák. Nem véglények, hanem igazi szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik. Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól. A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog. Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék.

Navigációs menü

Részei kemény kitinából állanak s azt a táplálékot aprózzák fel, melyet a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen miért kerekes férgek garatba és a rágógyomorba. Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását miért kerekes férgek miért kerekes férgek kell akadályoznunk. Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, mely rövidesen kifejti bódító hatását.

Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk testének elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány tör előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan. Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének egyik pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen.

Kerekesféreg

Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad végig a szegélyen. Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen gyorsabb hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának. Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal helyet a szájnyílás, melyet szintén nagyon finom csillangók bélelnek ki. Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk.

Kerekesféreg | PécsZoo

S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek a piciny állatoknak. Ám nem mutatják azokat miért kerekes férgek megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk.

  1. Helminthiasis hányás
  2. Teljes szövegű keresés Kerekesférgek A kerekesférgek Rotatoria osztály közé tartoznak a legkisebb méretű soksejtű állatok, amelyek 40 mikron a milliméter ezredrésze!

Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható igazi élettelen testektől. Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben az állapotában is némi enterobiosis teszt mégis végeznek.

Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a miért kerekes férgek sejtjeiben a nedvesség nyomainak meg kell lenniök.

Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor állatkáink elpusztulnak és többé nem kelthetők életre.

A legfontosabb életműködések: lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés még a lappangó élet állapotában is megvannak, ha eszközeinkkel nem is tudjuk kimutatni.

A kerekesférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves talajban, a porban és iszapban. Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a vízben; leginkább az édesvizekben.

miért kerekes férgek paraziták gyermekeknél

De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a féligsós vízben is. Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak. Schizocerca diversicornis Daday.

Tartalomjegyzék

Rotaria rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke. Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel. Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr puha és hajlékony.

A láb miért kerekes férgek a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerűszelvények különböztethető meg rajta.

Ezek a gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszóla olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét. Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké pedig csak a bőrre szorítkozik. A külső szelvényezettség célja kettős. A szelvények egyrészt a testrészek nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt a leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé.

A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok ízei úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a távcső részei. Sok kerekesféreg törzsét külön miért kerekes férgek védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt.

Ilyenkemény páncéljuk van az ú. A kerékszerv alakja rendkívül változatos. Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később szóbakerülő fajon látni fogjuk.

A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka megkapaszkodhassék s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen tárgyon egyhelyben maradjon. A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy miért kerekes férgek függelékeket is találhatunk, melyek szintén a mozgás szolgálatában állanak.

miért kerekes férgek

Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t. Rendesen harántcsíkolt miért kerekes férgek ellátott és erősen férgek a torokban ugrósörték képessé teszik őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok.

Ám az úszás sebessége is nagyon változó. Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják miért kerekes férgek úszás irányát.

Vannak olyan fajok is, amelyek a piócákhoz hasonlóan araszolva is mozognak Rotaria, Philodina stb. Rendesen a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók és nagyon érzékenyek. Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben miért kerekes férgek életmódot folytatnak plankton-élőlények.

Említettük, hogy a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által meg nem emészthető héj védelmezi. Ám vannak olyan fajok is, melyek sűrű, kocsonyás és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek. Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel. Melicerta ringens L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd. A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal.

A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek. Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít a többi féregbőrizomtömlőjéhez. Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok az izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását és kitolását végzik.

Állatkáink tápcsatornája — amint láttuk — a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik. Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül.

szalagféreg tabletta

A garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az miért kerekes férgek nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van.

A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s így miért kerekes férgek megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat. A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak az állatka halálakor fejezik be működésüket.

A rágógyomorból rendesen igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé. A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik tovább. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta.

Account Options

Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a táplálék felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék. Ezt úgy használja az állatka, miért kerekes férgek a garaton és szájnyíláson nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be. A zsákmány ilyenkor felaprózatlanul jut be a tulajdonképpeni gyomorba.

A nyelőcső gyomorfelőli végén rendesen két jól fejlett emésztőmirigy foglal helyet. Ezek váladékukat a széles emésztőgyomorba vezetik, melyet kerek vagy hosszúkás, jól fejlett pillákkal kibélelt hatalmas sejtek alkotnak.